A templom a vallásos ember számára az Isten háza, az a hely, ahol a vallásos embernek lehetősége van a profán világ mindennapjaiból kiszabadulva kapcsolatba kerülni a szenttel. Ez az a hely, ahol az isteni üzenet eljut az emberhez.
Karcfalva és Csíkjenőfalva temploma már építése óta, a XV. századtól a község és a kezdetekben több település abszolút centruma volt. A templomépítés egy közösség elsődleges célja. A vallás, a hit az az erős késztetés, amely egy közösséget ilyen vállalkozásra indít és képessé is teszi annak tagjait a cél megvalósítására.
Karcfalva község Nagyboldogasszony temploma egyedülálló a környéken. Régészeti kutatások és feltárások folyamatban vannak. Orbán Balázs így ír erről a templomról: „Karczfalva felső végénél egy, a Madicsa nevű hegyből kiszökellő gyüleg (conglomerat) szikladomb emelkedik fel, ezt keletről az Olt, délről a Székaszó pataka fogja körül, fennlapján Nagybolgodasszonyfalva gyönyörűen fekvő temploma koronázza, mely ódon várfalaival, fénylő magas tornyával e vidék fénypontját alkotja, különben építészetileg is figyelmet érdemlő műemlék.”
A ma is fennálló templom építését a XV. századra teszik. Erre az időszakra utal az az 1796-ban talált küszöbkő, amelyen 1444-es évszám szerepel, de amelyet a tudományos kutatás nagy bánatára, a kőművesek befalaztak a templomfalba. A templomot egy 8-10 méter magas lőrésekkel és előbástyával ellátott várfal veszi körül, amelynek elsődleges építési célja az óvó, védő funkció volt. Menedékként szolgált a templom a települések lakói számára a török támadások idején. A várfal belsejébe 14 kép van beépítve, amelyek a keresztút állomásait ábrázolják. A képeket fából készült ajtó védi a rongálódástól. A hegyfok, amire a templom épült a hargitai hegyek legutolsó nyúlványa.
A reformáció rohamos terjedése ellenére Csík továbbra is megmaradt az erdélyi katolicizmus központjának. Elindult egy folyamat, amely a hívek hitbeli megerősödésére, keresztényi erkölcse hagyományos rendjének visszaállítására, az egyház anyagi állapotának megjavítására és az egyházi építmények, templomok újjáépítésére irányult. E folyamat mozgatói Mártonffy György, karcfalvi születésű püspök és Antalffi János püspöki helytartó, akik megerősítve a korábbi szabályokat felléptek a keresztény erkölcsben élés érdekében.
A XVIII. század elején már elkezdődő építkezésekről 1749-ben beszélnek először. A templom szentélye részben megmaradt XV. századi gótikus formájában. A régészet vizsgálatok nagyon jelentősnek tartották a mennyezet bordáit, a záróköveket és a gyámköveket, de különösen a késő gót stílusú szentségtartó fülkét. Az átépítések során az egykori csúcsíves ablakokat barokk félkörívűvé tették. Lebontották a gótikus stílusú hajót, majd köveiből újraépítették az egész hajót lapos mennyezettel, két kereszthajóval, barokk ajtókkal, sőt még a csúcsíves diadalívet is félkörívesnek építették át. A templom tehát az újjáépítés során alapvetően barokk külsőt kapott, habár szakemberek szerint a szentély, a sekrestyeajtó megőrizte gótikus jellegét.
A felújítások során meghagyták a várudvarban a várfal belső oldalán, fent teljes épségében a lőrések előtt a fagerendákból összeállított és cseréppel fedett „vívófolyosót”.
A torony újjáépítésére a templommal együtt nem került sor anyagi fedezet hiánya miatt. 1863 szeptember 3-án a templom tornya leégett, a harangozószék és a harangok leestek és összetörtek. A tűzeset oka a feltételezések szerint villámcsapás volt. Az egyházmegye haladéktalanul a templom megsegítése mellett foglalt állást. 1400 forintot ajánlott fel a károk elhárítására, s új harangok öntésére.
Minden munkálat mögött, amely a templommal kapcsolatos, ott van a cselekvő közösség, mely bizonyos igényeknek engedelmeskedve bővítette, csínosította templomát. Az épület formája, kialakulása az adott kor emberére, faluközösségére, annak vallásgyakorlási módjára is utal.
Összeállította: Farkas Beáta
Forrásanyag:
Pál-Antal Sándor
2001 Karcfalva múltjából. Alutus Kiadó, Csíkszereda.
1996 Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hét évszázada. Marosvásárhely.
Vámszer Géza
2000 Csík vármegye településtörténete. Helytörténeti adatok a hajdani Csík vármegye (Csík) Pallas-Akadémia Kiadó. Csíkszereda.
Veszely Károly
1860 Erdélyi egyháztörténeti adatok. I. 6. Kolozsvár
ORBÁN Balázs
1868–1872/1991 A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi a népismei szemponból című műve első erdélyi kiadásának 6. füzete. Európai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy